Innen ered a játék: a NAGY "Hol a piros?" sztori!
Hol a piros. Three Card Monte. Find the Lady. Bonneteau. A három kártyás szerencsejáték neve ugyan nációnként eltérő, de bárhol is járunk a világban, egy közös – mindenhol ismerik ezt a játékot és a játék soha nem tisztességes. Mindig csalnak.
Honnan ered a játék?
A “Hol a piros” játék gyorsan népszerűvé vált az utcai és bazári csalók között, aranykorát az 19. század elején élte – tele voltak vele az amerikai nagyvárosok, kártyacsalók lepték el a vasútállomások környékét és a vásárokat, csőbe húzva az utazókat és a katonákat.
A “Hol a piros” játékot jelző nemzetközi elnevezés, a “Monte” szó eredete vitatott: talán a spanyol montebank (csaló, szemfényvesztő) kifejezésből eredeztethető, talán az olasz montare (felrakni, felpakolni) igéből jöhet.
A játékot eredetileg három kártyával játsszák, amelyek közül az egyik a nyerő (ez a piros, vagy ez a kőr dáma), a másik kettő a vesztes lap (ezek a feketék). Az utcai játékos az osztó, aki gyors mozdulatokkal keveri a három kártyát, miközben a nézők figyelik, hol lehet a piros. A nézők tippelnek, megteszik tétjeiket, pénzben fogadnak – majd elvesztik a pénzt. Fontos: ez nem egy ügyességi játék és nem is szerencsejáték – maximum csak annak tűnik. A játék tehát soha nem tisztességes. Sőt: az osztónak általában segítői vannak (ők a shillek), akik úgy tesznek, mintha nyernének.
Mint bűvésztrükk.
A Monte játék eredetileg egyáltalán nem bűvésztrükk volt, csak csalás, anyagi jellegű megtévesztés, becsapás. Ugyanakkor a játék sztorija, népszerűsége és érdekes tematikája hamar felkeltette a bűvészek érdeklődését, így átkerült a mágusok világában is – ám már nem csalásként, hanem szórakoztató kézügyességi mutatványként.
A bűvészetben a Monte játék egyfajta tisztelgés az emberi figyelem korlátai előtt: az előadó a játékon keresztül demonstrálja a kézügyességet, a gyorsaságot és a megtévesztést. A cél nem a pénz elnyerése, hanem a nézők megtévesztése fair körülmények között – sőt: a bűvészek gyakran be is vallják, a nézőknek nincs esélyük nyerni, ez a játék lényege. A bemutatókban sok humoros kommentárral, vagy történettel kísérik a trükköt.
Honnan tanulhatom meg?
Szabó István, üzletünk tulajdonosa hosszú időn keresztül kutatta a Hol a piros trükkök eredetét, metódusait, megoldási módszereit – majd leírta és összegyűjtötte egy könyvben a tíz legjobb monte trükköt. Ez a könyv a HOL A PIROS KISENCIKLOPÉDIA. A kötet első hét mutatványához trükkös kártyalapok kellenek, dupla hátú, képű, ragasztott, titkos lapok, második felében azonban már főszerepben a kézügyesség: három olyan mutatvány, amelyekhez egyáltalán NEM kell bármilyen preparáció, vagy trükkös lap.
A monte trükk nem csak face-to-face adható előtt, de színpadi változata is van óriáskártyákkal: fél méteres trükkös lapok változnak át, a menetrend a szokásos, azaz a néző sosem találja el, hol lehet a piros lap – csak ezt akár egyszerre több száz néző is követheti egyszerre. Menő!