A kezdetek
A Figaro Bűvészbolt alapításának és első 50 esztendejének története egy különleges álom megtestesülése – id. Szabó István (Figaro) egyedülálló életútjának, értékteremtő kulturális tevékenységének, egy példaértékű és bátor életút mementója. A Bartók Béla út 31-ben található bűvészbolt a hazai bűvészet történetének egyik kulcsdarabja.
Id. Szabó István (1925-2012) Zalalövőn született, eredeti foglalkozása: fodrászmester – innen származott művészneve is, a Figaro. A ’40-es évek közepén kezdett bűvészkedéssel foglalkozni (első mestere Herczegh János volt), különleges karakterműsorában borbélyt alakított a színpadon, így különféle fodrászkellékekkel varázsolt (tűztálak, borotva, láng, cigaretta). Műsorával bejárta egész Európát, többször mutatta be műsorát a FISM bűvészvilágbajnokságon, miközben a legismertebb budapesti szórakozóhelyeken adott műsort a kor legjobb és legnépszerűbb előadóival (Potassy, Kovari, Rodolfo).
Külföldi útjai során sok bűvészkellék szaküzletet látott, innen jött az ötlet, hogy megalapítsa az ország első bűvészboltját. A bolt kezdetben egy fótóműteremmel közös albérletben működött a Bartókon, majd ugyanezen a helyen pár év múlva önálló lett – ez nem volt mindennapos dolog akkoriban. Ma már a Figaronak korszerű nyugati árukészlete van, azonban a rendszerváltás előtti évtizedekben – az ország elszigeteltsége miatt – minden kelléket külön, hozzáértő hazai iparosokkal kellett elkészíttetni. A Figaro Bűvészbolt létrejötte és működése tehát önmagában is varázslat volt – és tényleg szinte a semmiből indult az egész.
